A nyolcvanas években a Batman-képregények népszerűségének leáldozott, hiszen a 60-as, 70-es évek komikus, gyermeteg képi világa már nem volt megfelelő a kor szellemének. Éppen ezért úgy gondolták, hogy egy kicsit újraalakítják a világot, hogy visszanyerjék közönségüket, ill. hogy új olvasókat szerezzenek. Felkérték a kor talán legnagyobb íróját Frank Millert (akinek először 300 című képregényét filmesítették meg, de azóta több művön is dolgozik), hogy frissítse fel a sorozatot.
Az évek során ugyanis a történet különböző szálai, szereplői évről-évre más-más háttérrel, tulajdonságokkal tűntek fel, s ez csökkentette a sorozat élvezhetőségét. Éppen ezért szükség volt ezen átívelő szálak kanonizálására, hogy egy egységes keretbe foglalt, logikusan felépített alapra lehessen építkezni a későbbiekben.
Bruce Wayne 15 év távollét után visszatér Gotham City-be, ahol szüleit, a híres és nagyon gazdag kutató házaspárt a szeme láttára ölték meg. Szívében bosszúvágy lakozik, s szeretné elkapni a gyilkosokat. Megtudhatjuk, hogy egész életét erre tette fel, edzette magát, hogy tökéletes harcos legyen.
Közben egy fiatal nyomozó átkerül Chicagoból Gothambe, hogy felvegye a harcot az alvilággal, mely a várost pusztítja. Kiderül, hogy saját kollégáiban, feletteseiben sem bízhat, hisz fejétől bűzlik a hal, a rendőrségen mindenki megvehető.
Közben Bruce nekiáll ördögi terve kivitelezésének: alibit gyárt magának, készül, hogy elvégezze első küldetését, mely a vörös lámpás negyed kitisztítása lesz. Itt ismerkedik meg Selina Kyle-lal, aki később mint Macskanő lesz ismert, s élete egyik nagy szerelme is lesz.
Bruce rájön, hogy így nem lesz képes sikereket elérni, szüksége van valamire, ami félelmet kelt ellenfeleiben. Benn ül a szobájában, s ekkor születik meg a világ egyik legismertebb ellensége: egy denevér ugyanis áttör az ablakon, s letelepszik édesapja szobrára.
Yes Father, I will become a Bat!
A könyvben több főbb szereplőt is megismerünk: Bruce-t, Alfredot, Gordon felügyelőt, Selinát (Macskanő), Harvey Dentet (Kétarc), s először szerepel Carmine Falcone is, aki a maffiát vezeti.
Az első év utóélete: a négy részes minisorozat hatalmas siker lett, s ez megalapozta az új, sötétebb, a múlt árnyaival viaskodó Batman korszakát, mely azóta is meghatározza az irányvonalat. Frank Miller újabb remekműve szintén siker lett, s megmentette a Denevérembert a végső haláltól. Ez a 4 megjelenés volt egyébként az első sorozaton belüli minisorozat (amely nem külön címen futott), s ezt a megoldást azóta is előszeretettel alkalmazzák a képregényesek.
A Year One-t megválasztották a 25 legjobb Batman történet egyikének, ráadásul a ranglistán az első helyet szerezte meg. A listát készítő IGN Comics így méltatta a regényt:
"Másik képregénynek azóta se sikerült ennyire tökéletesen megfogni a valóságot, a jellemeket, s a Gordonban és Batmanben lakozó emberséget... Nem csak a valaha írt legfontosabb képregény, de egyike a legjobbaknak is."
Ennek a sikernek is köszönhető, hogy két évvel később Tim Burton elkészíthette a Batman filmet, mely szintén elképesztő siker lett, s a sorozat hivatalosan is megerősítette helyét a képregények világában.
Érdekes módon Nolan első Batman filmje, a Batman: Begins az, amely a legjobban megfogja a történetet, ráadásul rengeteg motívumot is átvesz belőle, kezdve a Barlangtól egészen a könyv és a film utolsó jelenetéig, amikor Gordon először kér segítséget Bruce Wayne-től.
"Egy ember a víztározó megmérgezésével fenyegetőzik. A Jokernek nevezi magát."
Batman Year One: Frank Miller (szöveg) és David Mazzucchelli (rajz). 4 kötet, 1987-ből
